Reggeli ébredés a kempingben. Legelőször is kávét főztünk.
Előző nap albániából való kilépés előtt mindenki vett egy zászlót az utolsó nagyobb városban, hogy legyen kézzelfogható emlékünkünk is erről az országról.
Felkelés után rendezgettük a holminkat. Összepakoltunk. Józsi az éjszakát a kemping egyik szobájában töltötte. A szobához járt konyha használat. A közeli boltban vettünk tojást. Így aztán nekifogott és csinált egy jó nagy adag rántottát, mangalica szalámival. Jól esett ez a kis hazai íz. Hatodik napja vagyunk távol az otthonunktól. A házinéni kávét főzött nekünk. Igazi fejedelmi reggeliben volt részünk.
Távozás előtt még körbejártam a strandot és csináltam egy két fotót a partról.
maps.google.hu/maps
Az erre a napra tervezett szakasz 320 km volt. Nem túl sok, de annál szebb helyeken vezet.
A Kotori öbölhöz egy kis kerülőúton mentünk. Nem véletelen, hiszen az öböl előtt egy satírozás szerű hajtűkanyar kombinációt lehet a Googlin felfedezni. Sajnos lefotozni nem lehetett, mert annyira meredek, hogy érdemben csak helikopterról lehet látni. Illetve a weben is csak ezt a képet találtam róla.
A szerpentin előtt a lenti vendéglőnél álltunk meg pihenni. Már bánom, de nem vettem, ott lehetett teljesen jó minőségű, fotó képeslapot venni erről az útról. Azok a képek is, hasonlóan ehhez, helikopterről készültek.
A szerpentinen meg megállva ez a látkép tárult elénk. A Kotori Öböl. Félig körbemotoroztuk. A vízparti rész olyan, mint ha Montecarlóban járnánk. Hatalmas jachtok a kikötőben, méregdrága autók a kisvárosok utcáin.
Az öblöt elhagyva nem sokára elértünk a horvát határra. Amíg a sorban álltunk és vártunk az útlevél kezelésre, egyszer csak a földön előttem egy 500 kunást pillantottam meg összehajtogatva. Azonnal észrevettem, pedig Marci szorosan mellettem állt, neki nem tűnt fel. Mint később kiderült 500 kuna az jó 80 eurónak azaz közel 22 ezer Ft-nak felel meg. Mivel előttünk nem állt csak egy busz és gyakorlatilag az alól bukkant elő a bankjegy, különösebben nem kerestem a gazdáját, hiszen a buszból nem szállt ki senki. Ki tudja mióta mentek át rajta az autók úgy, hogy senkinek fel sem tűnt. Ez a pénz később jól jött. A kempingeben az aznap esti sört megvettem belőle a közösbe - a többit meg kemping díjra és végül a maradékot tanklásra költöttem. A talált pénz egy ilyen túrán soha nem jön rosszul.
A dubrovniki kikötő hatalmas hajókkal. A városban megint nem álltunk meg szétnézni, pedig már másodszor járok a környéken. Késő délután volt már és a kemping még jó 120 km-re volt.
A hatodik napi szállásunk a Trpanj városa mellett. Ez a kemping nem volt különösebben érdekes, viszont annál drágább volt. A környezet teljesen száraz, eredeti mediterrán hangulat, a szó szoros értelmében. Itt láthatólag nem esett eső még az idei nyáron. Józsi nem aludt velünk, itt nem volt szoba. Bement a városba és a kompállomás kikötője mellett egy panzióban vett ki szobát. Reggel már nem is találkoztunk vele, a komppal átment Ploce-be és az autópályán elindult hazafelé. Nagyon megviselte a honvágy és az utóbbi napok héhol elég mostoha és sokesetben kényelmetlen körülményei.
A kemping strandja. Itt nem fürödtünk. Este nem volt már idő, reggel pedig sietve indultunk.