A harmadik napi teljes útvonal A-ból B-be. Egészen a görög határig.
Leskovik után kezdődött bal oldalon a Bredhi Nemzeti Park. protectedplanet.net/sites/Bredhi_I_Drenoves_National_Park
Ide is érdemes lenne visszajönni akkor amikor már elolvad a hó. Sok murvás leágazást lehet látni a térképen.
Az utak szélén egyre több ilyen félig szétvert bunkert lehet látni.
Sok erőt és munkát fektetnek abba, hogy eltüntessék őket. Minden bizonnyal nagyon szégyellik már és biztosan nagyon unják, hogy a túristák ezeket fényképezik folyton folyvást.
Az út végig nagyon látványos gyakran álltunk meg fotózni. Az út minőseége hol jobb, hol katasztrófális. De mi ezt szeretjük. Ezért jöttünk. :-)
Autóforgalom egyenlő a nullával. A települések közt csak iránytaxik közlekednek. Mikor megtelik egy mikrobusz elindulnak.
C pontban álltunk meg ebédelni. Már jóideje keresstünk lejáratot a folyó partra, de sehol nem leltük. Itt végre le tudtunk menni. Igaz jó meredek volt, de gond nélkül megoldottuk. Végre meleg ebédet ehettünk. Elővettük a konyhát. Májgombóclevest csináltam csigatésztával. Utána sólet, majd kávé. Nagyon szép helyen sikerült leállnunk. Mint ha a mesében lettünk volna. Közel távol egy teremtett lélek sem volt. A csendet csak a folyó zúgása törte meg. Ezért jöttünk, hogy ilyen helyeken táborozzunk.
Józsi próbál szélárnyékot biztosítani a tűzhelyének.
A kolámat beállítottam hülni a kristálytiszta folyó vizébe. Ha nem mondom szinte nem is látszik, hogy vízben áll. Sok helyen találtunk ilyen szép tiszta vizet, de sehol nem mertünk inni belőle. Végig palackozott vizen voltunk.
A túra egyik legszebb fotója. Nem találni rá szavakat. Ezért járunk ide immár harmadik éve. Azért hogy itt főzhessünk levest és a kólánkat lehűthessük. 
Ez már Sarande. Így távolról, mint ha Monte Carlóban lennénk. Közelről azért már árnyaltabb a kép. Nagyon fejlődik ez az ország. Egy két év és olyan lesz mint Horvátország. Az árak már néhol most is olyanok - főleg a tengerparti részeken. Egyébként meg tök jogosan. Semmivel sem marad alatta egy horvát tengerparti város színvonalának. Rengeteg az építkezés.
Az egyik hotel tengerpart strandja. Sokalltuk a 20 €/fő árat reggelivel. Szinte mi voltunk az első vendégek. A hotel teljesen üres volt. Kimentünk a városból. Ahogy látszik a strand még nem üzemel. Bár a vízet megnéztük, szerintem már lehetne benne fürödni. Egyáltalán nem találtam hidegnek.
Szemben az a sziget Korfu.
Ali Pasa várromja. Pár száz évvel ez eleőtt biztosan még szárazon lehetett.
Itt vagyunk a hegyi ösvény alján a halász kikötőben. Eredendően itt karatunk sátorozni, de a terület a tengerszinten fekszik és nem találtunk 10 m2 helyet a sátraknak. Így eljöttünk innen és továbbmentünk a görög határ felé.
Ali Pasa útbaigazító táblája a bunkerrel. Ez utóbbit biztosan nem ő állítatta. :-)
A nap utolsó állomása. A Livia Motel. Ez is üres volt és itt is alkudtunk. Háromszemélyes szobában aludtunk reggelivel 15€/fő költségen.
A reggeli, de ez már a következő nap. Valamint egy csoportkép indulás előtt.
A negyedik napon végigmegyünk a Sarande - Vlore motoros paradicsomnak nevezhető 120 km-es, ezer kanyarral tarkított útszakaszon. Tirana és Elbassan közt találunk egy másik panoráma utat. Ezen a napon is szép idő lesz.
Tiranában majd nem eltévedünk. A GPS szart sem ért. Végül a nagy kavarodásban csak este 10-re találunk biztonságos kéglit. A végén már mindenki nagyon ideges volt. Még soha nem mentünk sötétben, hegyi murváson, lámpafényben, miközben egyre rosszabb környékre keveredtünk.
Ezen a napon volt a foci döntő. Eleinte tudtuk nézni - majd valamiért a műholdas rendszer összeomlott a kempingben.