A negyedik napi útvonal.
A tracket a telefonomba telepített GPS alapú útregisztráló program rögzítette. Később, idehaza ezeket a fileokat konvertáltam át a Route Converterrel pc-re. Az benne a jó, hogy ez alapján teljesen rekonstruálható hol merre mikor jártunk és milyen volt a magasság.

Szállásunk a görög határnál a Butrint Nemzeti Parkban volt. A terület azért érdekes, mert ez egy beltenger, amit mindössze csak egy szoros köt össze a tengerrel. A beltenger területén nagyon csendes a víz. Hullámzás alig van. Úgy viselkedik, mint egy sós tó. Nagyon sok kagyló tenyészetet láttunk. Ehhez kell minden bizonnyal a nyugodt vízfelszin - hogy az összekötött ketreceket ne tépje szét a hullámzás. A szállásunk közvetlenül ennél a kompnál volt. Azt hiszem talán 200 LEK volt a viteldíj. Shkalééig földút vezet, viszont attól északi irányba egy teljesen új elkerülő út van, ami feltehetőleg a határtól visz észak felé, egészen Sarandé határáig.
A nemzeti parkot dél felöl kerültük meg és tértünk vissza Sarandéba. Főleg azért, hogy pénzt váltsunk és némi vizet szerezzünk be. A városban egy pékség előtt álltunk meg. Még fris bagetet is kaptunk.

A háttérben látható várhoz az alábbi tábla tartozott. Ránézésre ez is biztosan Ali Pasáé lehetett.

Sarandetől Vloreig tartó kb 120 km-es út alatt sok mindent lehet látni. Egy pár fotó erről a szakaszról.

Ez egy leszakadt híd. Az új e mellett fut. Nem tudtuk megfejteni, hogy ez mitől szakdhatott le ilyen brutálisan. Talán a pillért mosta ki a száguldó patak víze?

Egy koron ez valami tengerészeti bázis lehetett. 

Ennyi a forgalom, nagyon jól lehetett csapatni egész végig.

Ez a tengerszakasz az avatar képemen van eredetileg. Két évvel ez előtt itt egy csomó bunker volt még. Ma már egy sincs. Szépen eltakarították.
Panoráma út a javából. Sok helyen korlát sincs az út szélén. Viszont az aszfalt első osztályú.

Itt álltunk meg kajálni. A hely érdekessége, hogy az egész útszakasz mediterrán. Ez a kis szakasz a magassága miatt fenyőerdős hegyvidéki. Holott a mediterrán terület közepén van.

Ez már Vlore. Hasonló Sarandehoz. Modern szállodák és látványos tengerparti szakasz nyitott szennyvízkifolyóval az út túloldalán a plázsra. Ezek azok a dolgok, amik elrontják az összeképet.

No meg a hiányzó csatorna fedelek. Nem ellopják, nem építik be eleve. Ezen is látszik, hogy itt nem is volt.

Vlorból Elbassanba mentünk. Ez Elbassan látképe. A lepusztult iparvidékkel a kép jobb oldali részén. Ezek ma már nem működnek. Akár csak Romániában járnánk.

Elbassan és Tirana közt ez a kanyargos jó minőségű útszakasz van. Direkt ezért jöttünk erre.
Tiranába bejönni ballépés volt. Én eredetileg egy kávét szerettem volna inni a főtéren már három éve. Ami mindeddig elmaradt. De a főtéren nem volt - nem találtunk kávézót. Ahol volt ott nem lehetett megállni és különben is már régen a szállásunkon kellett volna lennünk. Már este 8 óra felé járt az idő.
Parkolás közben többen is odajöttek és kérdezősködtek. Hotelt kartak ajánlani. Na persze jó drágán. Húztunk kifelé a városból északi irányba.
Végül ezen a helyen kötöttünk ki. Ez a hely fent van egy hegytetőn a főváros mellett. Ragyogó kilátással. Vacsora már nem volt, saját kosztot melegítettünk. A kupadöntőt nem tudtuk nézni, mert a műholdas vétel a meccs elején megszünt. A pincér végül vifin nézte. Igen. Volt itt is vifi. Legalább megtudtam, hogy másnap is jó időnk lesz.

A regegeli. Kaptunk langyos tejet, mellé cukorral. Én mertem egyedül meginni, dacolva a TBC és más ekzotikus betegség veszélyével. Nem volt gond, a második kortynál megéreztem az UHT dobozos tej jellegzetes ízét. Viszont a vaj az házi készítésű volt, nyers tejből készült, abból nem ettem. A dzsem fügéből és áfonyából volt. Nagyon ízletes a reggeli.

Tirana reggeli látképe.
